Categories
3D Software

A BIM kézikönyv első kötetének összefoglalója II.

Az előző bejegyzésben már írtam a BIM kézikönyvről, ami nem rég került publikálásra a Lechner Ödön Tudásközpont által.

Ez az összefoglaló pedig kiemeli a gyakorlatban már elterjedt BIM felhasználási módokat a kézikönyvre reflektálva, egy-egy példával szemléltetve.

  • A TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA
    A teljesség igénye nélkül felsorolom, hogy mik azok a tervezést segítő funkciók a BIM-ben, amivel rengeteg időt és energiát spórolhat a tervező

    • lépcsőszerkesztés az előírásoknak megfelelően a tervező szoftverben beállított kritériumok alapján
    • akadálymentesítéshez speciális modellelemek megléte
    • tűzvédelmi előírásoknak megfelelőség ellenőrzése
  • TERVDOKUMENTÁCIÓ KINYERÉSE
    Az engedélyezési tervdokumentációhoz szükséges tervlapok, valamint a kiviteli tervek nagyrésze és az anyagkiírások is származtathatóak a BIM modellből. Egy központi szerverre dolgozva, lehetőség van rá, hogy több résztvevő ugyanazon az egy terven dolgozzon párhuzamosan valamint az Open BIM-ben elterjedt IFC fájlformátummal a szakági tervezők számára megoldható az adatcsere.
  • TERVELLENŐRZÉS
    Ha a tervdokumentáció nem 3D modell alapján készült, de a terv részleteiben modellezésre kerül a tervdokumentáció véglegesítése előtt, akkor ez a tervezési hibák feltárására igen hasznos lehet.
  • AKTUÁLIS ÁLLAPOT RÖGZÍTÉSE
    Az építkezés során a különböző fázisok elkészültével az aktuális állapot felmérésre kerül. Például a gépészeti csövek elburkolását megelőző állapotról vagy a szerkezetkész állapotról készült modell később a megfelelő teljesítés igazolásául szolgálhat illetve a későbbi felújításokhoz és átépítésekhez is hasznos.
  • SZERKEZETI ANALÍZIS
    Adatcsere lehetséges például az építészeti és tartószerkezetet készítő tervezők között, aminek az alapja például a Tekla és ArchiCAD-ből kiexportált IFC modell lehet.
  • TÉRBELI TERVEZÉSKOORDINÁCIÓ ÉS ÜTKÖZÉSVIZSGÁLAT
    Gépészeti modell és a tartószerkezet valamint az építészeti modell összevetésekor ellenőrizhető bármilyen ütközés pl. a szerkezet és a csövek között. Hamar fény derül a hibákra, amik így még a tervező asztalon javításra kerülhetnek, megelőzve a költségesebb építéshelyszíni javítást.
  • ÜTEMTERVEZÉS (4D BIM)
    ArchiCAD listák a kiválasztott elemek mennyiségeivel excel táblaként kiexportálhatóak. IFC alapon is átvihetjük a mennyiségeket egy Synchro Pro vagy VICO-hoz hasonló ütemező szoftverbe.
  • KÖLTSÉGBECSLÉS, KÖLTSÉGVETÉS (5D BIM)
    Szintén a listázás, ami a költségvetés elkészítésében segíhet, mivel a költség az egyes modellelemekhez könnyen hozzárendelhető a BIM modellben. Más országokban már bevett gyakorlat, hogy a költségvetéskészítő program érti a BIM modellben használt klasszifikációs struktúrát.
  • HELYISÉGGAZDÁLKODÁS
    Nem szükséges nagy részletességű BIM modell létrehozása. Az épület belső tereit reprezentáló zónákat tartalmazza. Alapja lehet a CAFM szoftverbeli BIM-modellnek.
  • ESZKÖZMENEDZSMENT
    Szintén alapja lehet a CAFM szoftverbeli BIM-modellnek viszont ez már egy nagyobb részletességű, bútorozott BIM modellt igényel.
  • MEGVALÓSULÁSI ÁLLAPOT RÖGZÍTÉSE
    Az elkészült épület geometriai felmérésén túl a szerkezet és eszközök tulajdonságait is tartalmazó modellelemek is szükségesek, azonban ezeknek az elvárt minimum LOD szintje még nem tisztázott.
  • SZABVÁNY MEGFELELŐSÉGI VIZSGÁLAT
    Egy IFC modell ellenőrzése például a Solibri Model Checker szoftverrel automatikusan elvégezhető a beépített (nemzetközi szabványokon alapuló) kritériumok alapján, de saját magunk által beállított szabályrendszer alapján is. Ellenőrizhető például az akadálymentesítés feltételei adottak-e illetve a túzvédelmi előírésoknak megfelelő-e a tervezett épület.

Kiemelném ezt a fontos ábrát a könyv utolsó lapjáról, amely az időrendjét szemlélteti a különböző felhasználási módoknak:

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.