Categories
3D Software

ArchiCAD to Cinema 4D export but no textures?

I was spending my long vacation recently and I’ve got an urgent request regarding the ArchiCAD to Cinema 4D export workflow. An artist got a c4d scene which was exported from ArchiCAD but all textures were black when he opened the scene in Cinema 4D.

But in eventually, it was a user error on the client side. Often clients don’t notice the ‘tex’ folder next to the c4d file and forget to send it along with the c4d file to the 3D visualization artist.

Here, in this post, I wrote about the different export methods to transfer geometry from ArchiCAD to Cinema 4D.
The most common way to export a c4d scene is from Window menu > Palettes > Photorendering Settings then clicking on the arrow next to the photograph icon and select ‘Export to CINEMA 4D’ on the palette.
Next, the save dialog lets the user specify the file path. It’s a common practice to save onto the desktop or in a non-empty folder. At this point it’s easy to miss the ‘tex’ folder.

If you are an artist and your client sends you only a c4d file, check first in Cinema 4D Window menu > Project Asset Inspector (version R21+ or Texture Manager in earlier versions) if there is any missing texture.
If there is one, just ask for the ‘tex’ folder from your client.

Categories
3D Software

ArchiCAD – Cinema 4D Exchange Add-on

Here, in a previous post, I’ve mentioned about this plugin already.

Now, I post a video which shows the capabilities of this tool:

Categories
Personal Project

VR & AR: how important is it for architects

Before I jump in into this topic, I want to have a personal note about last week’s meeting.

I was very happy to take part into a meeting between Nemetschek companies, Nvidia and MAXON employees. This year was special for me, since it was the first time I had to organise this with my family as well. Before the first day of this event, I had mixed feelings. I was wondering how my one year old daughter will react to my absence? It’s not a big deal in the end, I can see now. We’ve had even a stronger bond between us once I got home at the afternoon.

For a long time, I’m seeing the need for exporting from BIM software to game engines. The main reason is the quick access to create VR content.

But is it real VR what architects need? Or is it more like an automatic (guided) fly-through with hotspots and not an interactive ‘real’ VR environment?
And what about AR? Is this still a niche market?

This week, I’ve heard about possible use-cases:
– Building inspection is done using a mobile device on site to check if the structure was built as it was planned.
– to do design review for designers
– to present the design to clients
– to measure

Although this is still a niche area, I expect a boom in the available software solutions for AR. In my opinion Augmented reality could be applied to the needs in the AEC sector even better than VR could be.
This topic is widely discussed for a long time but now, I think we are closer to a solution where both hardware and software are in a state to provide a useful platform for these needs.

Categories
Personal Project

Update

Today is a big day for my family! We are celebrating my daughter’s first birthday. I haven’t posted anything since this article was published. Time flies!

I haven’t skipped much time at work. I was back to work in November 2018. It was important for me to keep myself up-to-date regarding software for archiviz. And so many things have changed during the past one year: from the acquisition of Redshift by Maxon to the new Cinema 4D subscription model, it seems to be completely different than before although the Cinema 4D remains the same.

In March, I was celebrating the completion of a successful project: Apartment retrofit in Budapest 8.

I’ve learnt the importance of real-time rendering. Therefore I spent some time on Twinmotion testing and Unreal Studio too. In the upcoming posts I will share my thoughts about these.

My workflow hasn’t change much. It means that I still use ArchiCAD and/or Cinema 4D for creating the geometry and rendered image. I’m still looking for the render engine which fits the best for my use.

Categories
3D Software

Rendereléssel kapcsolatos alapfogalmak

Sok fogalom ugyan már nem szorul magyarázatra a fotórealisztikus vagy művészeti rendereléssel kapcsolatban az építészek számára, de azért nem árt összeszedni néhányat a teljesség igénye nélkül.  Más lesz a fontos egy teljes munkaidőben látványterveket készító múvész és egy kis irodában tervező építészként dolgozónak, aki nem szeretné kiszervezni a látványtervezési feladatot, hanem maga készíti el azt sokkal kevesebb időráfordítással. Én elsősorban a második csoportnak szánom ezt a bejegyzést.

Itt van tehát a lista a legfontosabbakkal:

Offline vs. Real-time rendering

A real-time renderingnél a renderelőmotor néhány ezredmásodperc alatt készíti el a képet, ami lehetővé teszi a valós idejű navigálást a modellben.
Ezzel ellentétben az offline módot a nagyobb számításigényű, de valósághű képek generálásához használjuk, ami egyelőre nem elég gyors, hogy real-timenak hívjuk.

Path tracing vs. Ray tracing

Ray tracing a képet úgy generálja le, hogy a nézőpontból (kamera) a kép összes pixeljére vetít egy sugarat, így leképezve a modellt. Az így vetített sugár eléri a modellelemet, ahol az adott pontban megvizsgálja, hogy a fényforrás által megvilágított vagy árnyékos felületről van-e szó (first bounce). A valósághű árnyékokat (soft shadow), transzparens anyagok fényjátékát (caustic) és visszaverődő fényeket (global illumination) csak mimikálni tudja. Ezeket külön algoritmus “csalja össze”.
Ray tracinget offline rendering esetén alkalmazzák, mivel nagy a számításigénye a megfelelően valósághű eredmény eléréséhez.

Path tracing lényegében a ray tracing egyik alcsoportja. A path tracer a ray tracerrel ellentétben, figyelembe veszi az indirect megvilágítást is, úgy ahogy a valóságban van. A kiinduló sugár visszaverődik a modellben található felületekről mindaddig, amíg el nem éri a fényforrást vagy ki nem lép a modellezett térből, így lesz valósághű az eredmény a global illumination külön számításigénye nélkül. Ez a módszer a modellünk egy pontjában számított fényértéket és a felület fizikai fényvisszaverő tulajdonságát (BRDF) veszi figyelembe ahhoz, hogy meghatározza a nézőpontba visszaérkező sugár fényértékét, ami majd megjelenik a képen.

CPU rendering vs. GPU rendering

CPU renderelés esetén a számítógépünk alaplapjának órajele (GHz) befolyásolja a renderelés gyorsaságát, illetve a magjainak száma is abban az esetben, amikor a művelet több szálon is tud futni. A renderelés gyorsasága rengeteg egyéb faktoron is múlik, de ha jól optimalizált renderelő motor beállításokkal és megfelelő CPU-val dolgozunk, akkor számottevően nem lassítja majd a munkafolyamatot, hanem inkább segíti a tervezést, mivel könnyebben tudunk döntést hozni a valósághűen ábrázolt anyagokat és formákat illetőleg. A megfelelő CPU kiválasztásához a CINEBENCH benchmark adatok nyújtanak segítséget.

GPU renderelés esetén ugyancsak számít a CPU mag órajele viszont itt az egy mag maximális teljesítményét (max-core-clock) kell nézni. Például az Intel i7 7700K-t 4,2GHz órajellel érdemes GPU worstationnel kombinálni (forrás: www.cgdirector.com). A renderelés első fázisaként az adatot (geometria és textúra) előkészíti a motor és ehhez a CPU-t használja.
Használhatunk egynél több GPU-t is a gyorsabb rendereléshez, de csak akkor lesz hatékonyan kihasználva, ha CPU PCIE Lane megfelelő ehhez (például a drágább grafikus kártyák 16x PCIE 3.0 Lane-t igényelnek).
Ezen kívül a grafikus kártya vRAM, azaz videó memóriája befolyásolja még a GPU renderelőmotor teljesítményét. Az az adat, ami nem fér a VRAM-be swappelni fog, vagy a rendszer memóriába, vagy a merevlemezre, ha van a renderelő motornak out-of-core módja. Ez lényegesen lelassíthatja a számítást.

Unbiased vs. biased render engine

Röviden fogalmazva a különbség az, hogy míg a biased renderelőmotor nem használ optimalizálást a számítás során, az biased motorok viszont igen.
Az unbiased rendering rendkívül számításigényes módszer. Amennyiben módot ad rá a szoftver, hogy minden lehetséges beállítást lásson a felhasználó, akkor sem tud feltétlenül szemmel láthatóan jobb eredményt produkálni, mivel az optimalizálás nagyon jól meg van oldva általában.
Valamennyi renderelőmotor így a biased kategóriába tartozik, ahol a beállítások a felhasználó számára vannak optimalizálva, szerencsére 🙂 . Az, hogy mennyi beállítási lehetőséget ad a usernek a szoftver az mindegyiknél eltérő.
A V-Ray engine például lehetőséget ad rá, hogy unbiasedként és biasedként is használjuk.

Physically-Based Rendering (PBR)

Fizikai valóságnak megfelelő renderelés esetén a fényt teljesen a valóságnak megfelelően kezeli a renderelőmotor. Gondoljunk itt az energiamegmaradásra, amikor nem kapsz több fényt egy adott ponton, mint amennyi a fényforrás. Fizikailag korrekt módon szóródik a fény a PBR esetén és az anyagtulajdonságok is a valóságnak megfelelőek. Különböző renderelőmotorok különböző módon nevezik el ezeket az anyagtulajdonságokat. Például: diffuse (azaz albedo), normal map, alpha channel. specular (azaz reflection) map

Categories
3D Software

Tervellenőrzés Solibri Model checkerrel – BIM

A BIM folyamatot követve a modellünket különböző kritériumok alapján ellenőrizhetjük illetve összevethetjük a társtervezők modelljeivel. Erre kiválóan alkalmas akár a Solibri Model Checker, amiben sok beépített ellenőrzési szabályt már készen megtalálunk.

Az ellenőrzés így nem csak az ütközésvizsgálatra terjedhet ki, hanem saját magunk alkotta szabályrendszer alapján sokféle képpen győződhetünk meg a 3D modellünk helyes felépítéséről illetve a terv megfelelőségéről.  (Megjegyzés: új szabékyrendszer, un. “ruleset” nem hozható létre, de egy meglévőt könnyen a saját kritériumainknak megfelelőre szabhatunk, hogy azok a helyi szabályozásnak is megfeleljenek.)
Tervellenőrzés része lehet például a:

  • menekülési útvonalak meglétének vizsgálata,
  • az akadálymentesség szabályainak vizsgálata, a
  • helyi szabályozásoknak megfelelő kialakítás vizsgálata,

    Korlát minimális magasságának vizsgálata
    image source: Man and Machine

    Image Source: Man and Machine
  • minimális távolságok vizsgálata,
  • COBie struktúra megfelelőség vizsgálata,

    Image Source: Man and Machine
  • megkövetelt klasszifikációs rendszer struktúra meglétének vizsgálata vagy éppen a
  • kötelezően beépítendő anyagok meglétének vizsgálata.

A Solibri Model Checker és Viewer elsősorban IFC formátumú modellek kezelésére alkalmas. Lényegesen lecsökken a modell fájlmérete amint importáljuk az IFC modelleket (saját illetve társtervezőktől kapottakat) és azt a Solibri formátumban mentjük el. Ez lehet akár a BCF (BIM Collaboration Format) fájlformátum vagy akár SMC, ami egy kb 5 GB IFC fájlnál tized akkora méretet jelent.

Ugyancsak hasznos lehet a saját modellünk frissített verziójának és az előző verziónak az összevetése. Az önreviziót egyszerűvé teszi a különbségek vizuális ábrázolásával a Solibri Model Checker.

Végül de nem utolsó sorban, említésre érdemes még a mennyiség kimutatás export funkció COBie táblázatba:

Image Source: Man and Machine

Categories
3D Software

Cinema 4D and ArchiCAD exchange

Scene export from ArchiCAD to Cinema 4D

Built-in CineRender is good for rendering quick visualization of your project but if you want to have more advanced possibilities to compose a multi-pass image or render a video with Teamrender then you might want to use Cinema 4D for that.
There are two ways for exporting a c4d file from ArchiCAD:

Built-in Export

  • Go to Window menu > Palettes > Photorendering Settings and open the palette where all CineRender render settings can be found.
  • Click on the arrow next to the photograph icon and select ‘Export to CINEMA 4D’.
  • Specify the path for the c4d file then click on Save. (You can enable ‘Start Cinema 4D after save’ checkbox if you don’t have Cinema already open)
  • With this method, you will save your ArchiCAD model (all elements which are visible in your AC 3D window) with its materials and also you render settings and environment will be included

Update Merge

There is a possibility to update your exported scene with a second version if you have to modify the geometry but you’ve already made some changes in material settings in Cinema 4D on the first version. Therefore, you won’t loose your adjusted materials if you use update merge with the following settings shown on the below screenshot.

  • Open your previously exported c4d in Cinema 4D
  • Adjust a material or assign a new one to an element
  • Export a second version from ArchiCAD (which includes your changes in the geometry for example)
  • In Cinema 4D, go to File menu > Merge and browse for the second version of your model
  • Disable the material flag if you don’t want to override your previously made change with the ArchiCAD material, click on OK

ArchiCAD Scene Combine

When you open a c4d scene file which was saved with ArchiCAD 18+ there will be a pop-up message asking if you want to combine the project.
This feature will help you to simplify the object structure in a way that it keeps the possibility to adjust the materials or environment because it combines polygones which has the same materials.
If you would like to use Update Merge functionality later on because you know there will be change in the geometry, then don’t use this feature.
This feature is useful for simplifying the latest version of your model so you will have a ‘cleaner’ object structure in Cinema 4D Object Manager.

Exchange Add-on

  1. Download the Add-on from here (make sure you use the version which belongs to your ArchiCAD installation) and also the User guide
  2. Install it
  3. After installation you will be able to open native Cinema 4D files from :
  • File > Open dialog (or from welcome screen while starting ArchiCAD)
  • from Cinema 4D : File > Send to ArchiCAD
  • live link exchange with ArchiCAD 3D window via File menu > Interoperability > Cinema 4D > Edit an element or Create new element

More about Live link

Enable 3D window, then go to File menu > Interoperability > CINEMA 4D. Here, you have 2 possibilities:
Create new element in CINEMA 4D or Edit selected elements in CINEMA 4D

After selecting one of the above options, the user has to select the path for the Cinema 4D installation first, then the scene will open in Cinema. (temporary file: \Documents\ArchiCADC4DTempFolder)

Add your cinema model to the scene and select  File menu > Send to ArchiCAD (temporary c4d file in C:\Users\e_kallai\AppData\Roaming\MAXON\CINEMA 4D R18_62A5E681\temp). Alternatively, you can use ‘Send project back command’ too
Save your new GDL object in ArchiCAD then check it in 3D view.
If you choose the  ‘Edit selected elements in CINEMA 4D’ option, it will turn into GDL element after sending back to ArchiCAD even if it was a parametric ArchiCAD object before the modification.

LIMITATIONS in current version of the Add-on
  • Limitations at importing CINEMA 4D models into ARCHICAD by loading, merging c4d type files and by freeform modeling:
    • During the import process only the material and geometry data is being converted.
    • Objects with polygon count more than 20 000, are slowly imported
    • Only Color, Transparency, Luminance channels are transmitted with the material:
      “CINEMA 4D offers much more material setting possibilities than ARCHICAD does. There are a large number of parameters for setting the materials’ visual behavior when affected by direct or indirect light or like glowing, transparency, etc. Some of these parameters have according material settings with exactly the same functionality in ARCHICAD, some others can be converted, but there are some that cannot be interpreted by the rendering engine of ARCHICAD, these are simply ignored.”
    • CINEMA 4D also offers textures that are based on singular algorithms that are computed during rendering. These cannot be converted, while these algorithms are not implemented in ARCHICAD. The only textures one can convert are the bitmaps loaded from image files (jpg/png/bmp). While in CINEMA 4D textures can be applied to many kinds of settings (like luminance, transparency), ARCHICAD use textures only for determining object colors, so even the bitmap textures are ignored during the conversion when applied to non color material properties.
    • Textures have to be set with relative path in the c4d scene file and tex folder has to be right next to the c4d file
    • Beside the default material model structure there is the possibility in CINEMA 4D to create materials based on different lighting model. In these cases parameters and parameter categories are used that are not known by the converter, so these settings are ignored, and if there is not any parameter among the material’s settings that could be converted, the whole material conversion is skipped, and no material is assigned to the converted object in ARCHICAD. One should use the default material model for creating materials for conversion.
    • There are differences in the texture projection algorithms of ARCHICAD and CINEMA 4D, and CINEMA 4D also offers more projection methods than ARCHICAD. Those projections for that it is possible will be converted into the corresponding projections in ARCHICAD, in other cases UV mappings are computed from the projections, and these mappings are used in ARCHICAD. As UV mapping cannot be used for solid models in ARCHICAD, one should use convertible projections for objects that should take part in solid operations, and for the other situations, one should set the resulted GDL objects’ model behavior parameter to ‘Preserve textures’.
  • Limitations at exporting ARCHICAD models to CINEMA 4D by saving 3D view and freeform modeling:
    • During the export process only the 3D geometry data, materials, lights and the 3D view are being converted.
    • When using the ‘by Class’ option for element grouping in the CINEMA 4D Settings of the Add-on, all texture projections are converted during the export, but because of the differences in texture projections algorithms of the two programs, some projections in CINEMA 4D do not get displayed the same as in ARCHICAD. To avoid this situation, the UV mapping information should be used, which is also exported. When using the ‘by Material’ option, only the UV data is being exported, because of the object hierarchy, so this option is recommended to be used only for quick rendering tasks.

 

Categories
3D Software

A BIM kézikönyv első kötetének összefoglalója II.

Az előző bejegyzésben már írtam a BIM kézikönyvről, ami nem rég került publikálásra a Lechner Ödön Tudásközpont által.

Ez az összefoglaló pedig kiemeli a gyakorlatban már elterjedt BIM felhasználási módokat a kézikönyvre reflektálva, egy-egy példával szemléltetve.

  • A TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA
    A teljesség igénye nélkül felsorolom, hogy mik azok a tervezést segítő funkciók a BIM-ben, amivel rengeteg időt és energiát spórolhat a tervező

    • lépcsőszerkesztés az előírásoknak megfelelően a tervező szoftverben beállított kritériumok alapján
    • akadálymentesítéshez speciális modellelemek megléte
    • tűzvédelmi előírásoknak megfelelőség ellenőrzése
  • TERVDOKUMENTÁCIÓ KINYERÉSE
    Az engedélyezési tervdokumentációhoz szükséges tervlapok, valamint a kiviteli tervek nagyrésze és az anyagkiírások is származtathatóak a BIM modellből. Egy központi szerverre dolgozva, lehetőség van rá, hogy több résztvevő ugyanazon az egy terven dolgozzon párhuzamosan valamint az Open BIM-ben elterjedt IFC fájlformátummal a szakági tervezők számára megoldható az adatcsere.
  • TERVELLENŐRZÉS
    Ha a tervdokumentáció nem 3D modell alapján készült, de a terv részleteiben modellezésre kerül a tervdokumentáció véglegesítése előtt, akkor ez a tervezési hibák feltárására igen hasznos lehet.
  • AKTUÁLIS ÁLLAPOT RÖGZÍTÉSE
    Az építkezés során a különböző fázisok elkészültével az aktuális állapot felmérésre kerül. Például a gépészeti csövek elburkolását megelőző állapotról vagy a szerkezetkész állapotról készült modell később a megfelelő teljesítés igazolásául szolgálhat illetve a későbbi felújításokhoz és átépítésekhez is hasznos.
  • SZERKEZETI ANALÍZIS
    Adatcsere lehetséges például az építészeti és tartószerkezetet készítő tervezők között, aminek az alapja például a Tekla és ArchiCAD-ből kiexportált IFC modell lehet.
  • TÉRBELI TERVEZÉSKOORDINÁCIÓ ÉS ÜTKÖZÉSVIZSGÁLAT
    Gépészeti modell és a tartószerkezet valamint az építészeti modell összevetésekor ellenőrizhető bármilyen ütközés pl. a szerkezet és a csövek között. Hamar fény derül a hibákra, amik így még a tervező asztalon javításra kerülhetnek, megelőzve a költségesebb építéshelyszíni javítást.
  • ÜTEMTERVEZÉS (4D BIM)
    ArchiCAD listák a kiválasztott elemek mennyiségeivel excel táblaként kiexportálhatóak. IFC alapon is átvihetjük a mennyiségeket egy Synchro Pro vagy VICO-hoz hasonló ütemező szoftverbe.
  • KÖLTSÉGBECSLÉS, KÖLTSÉGVETÉS (5D BIM)
    Szintén a listázás, ami a költségvetés elkészítésében segíhet, mivel a költség az egyes modellelemekhez könnyen hozzárendelhető a BIM modellben. Más országokban már bevett gyakorlat, hogy a költségvetéskészítő program érti a BIM modellben használt klasszifikációs struktúrát.
  • HELYISÉGGAZDÁLKODÁS
    Nem szükséges nagy részletességű BIM modell létrehozása. Az épület belső tereit reprezentáló zónákat tartalmazza. Alapja lehet a CAFM szoftverbeli BIM-modellnek.
  • ESZKÖZMENEDZSMENT
    Szintén alapja lehet a CAFM szoftverbeli BIM-modellnek viszont ez már egy nagyobb részletességű, bútorozott BIM modellt igényel.
  • MEGVALÓSULÁSI ÁLLAPOT RÖGZÍTÉSE
    Az elkészült épület geometriai felmérésén túl a szerkezet és eszközök tulajdonságait is tartalmazó modellelemek is szükségesek, azonban ezeknek az elvárt minimum LOD szintje még nem tisztázott.
  • SZABVÁNY MEGFELELŐSÉGI VIZSGÁLAT
    Egy IFC modell ellenőrzése például a Solibri Model Checker szoftverrel automatikusan elvégezhető a beépített (nemzetközi szabványokon alapuló) kritériumok alapján, de saját magunk által beállított szabályrendszer alapján is. Ellenőrizhető például az akadálymentesítés feltételei adottak-e illetve a túzvédelmi előírésoknak megfelelő-e a tervezett épület.

Kiemelném ezt a fontos ábrát a könyv utolsó lapjáról, amely az időrendjét szemlélteti a különböző felhasználási módoknak:

Categories
3D Software

A BIM kézikönyv első kötetének összefoglalója I.

A BIM  & software oldalon található az előzménye ennek a bejegyzésnek. Ezen az oldalon, a fogalmak felsorolásán túl szemléltető ábrák is találhatóak.

A Június 22-én, a Lechner Ödön Tudásközpont által megjelentetett BIM Kézikönyv jó alapot ad azoknak a szakmabelieknek és beruházóknak, akik éppen ismerkednek a BIM-mel (Building Information Management).

A kiadvány kötetei:

  1. Kötet: BEVEZETÉS AZ ÉPÜLETINFORMÁCIÓS MODELLEZÉSBE
  2. Kötet: ÉPÜLETINFORMÁCIÓS MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
  3. Kötet: MŰSZAKI LEÍRÁS A BIM-ALAPÚ ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSHEZ
  4. Kötet: BIM-SZABVÁNYOK

Az első kötetről:

A dokumentum célja

A Lechner BIM-kézikönyv első kötetének legfontosabb célja, hogy a BIM-alapú munkafolyamatokban használt fogalmakat egységesen definiálja, illetve közérthetően bemutassa, hogy milyen feladatokra, milyen keretek között lehet a BIM-alapú módszertant alkalmazni. Ez azért fontos, hogy az építőipari beruházások projektrésztvevői között kialakuljon egy egységes szakmai nyelvezet és reális igények, illetve reális vállalások mentén tudjanak a szereplők egymás között megállapodni a BIM-munkarészek tartalmát illetően.

Ezen túl az elérendő cél az, hogy a tervezőmérnökök kivétel nélkül képesek legyenek BIM-modellben tervezni, és a modell jelentse a tervdokumentáció alapját.

A BIM model alkalmazásával kapcsolatos célként megfogalmazható, hogy a jelenleg elterjedt módszer helyett, amikor egy-egy tervezési fázis lezárásakor alkalmazzák, inkább a tervezési folyamatba épülve, a referenciamodell-alapú tervezés eredményeként létrejövő koordinált részmodellek minőségellenőrzésére kellene használni.

A dokumentum tartalmára vonatkozó megjegyzések és összefoglaló

A fogalmak ismertetése hosszadalmas, viszont néhol kiemelik mi az amit a szaknyelvben esetlegesen tévesen használnak. Itt kiemelem azokat a fogalmakat amik megértése elengedhetetlen és a legtöbbet használt. (Itt nemzetközi szaknyelvet vettem alapul).

  • BIM :  „Building Information Modelling” & „Building Information Management” az utóbbit tömören fogalmazva : a BIM az épületek teljes életciklusa alatti folyamatok dokumentációját, résztvevők feladatait, résztvevők közötti együttműködési módokat és az ezekhez szükséges adatállományt jelenti
  • GUID: Globally Unique Identifier (globális egyedi azonosító) az IFC adarcseréhez
  • IFC – Industrial Foundation Classes, elterjedt fájlformátum, ami lehetővé teszi a modell megosztását a szakági tervezők között
  • OpenBIM: az OpenBIM-ben résztvevő szoftvergyártók általi különböző platformon készült tervek IFC formátumú adatcseréjét teszi lehetővé
  • 4D BIM-modell: 3D modell + időtényező
  • 5D BIM-modell: 3D modell + időtényező (munkanorma) + kötlség
  • 6D BIM-modell: 3D modell + energetikai és épületfizikai adatok
  • 7D BIM-modell: 3D modell + energetikai és épületfizikai adatok + épületüzemeltetéshez szükséges adatokMejegyzés: A britt NBS (British National Building Specification) nem különböztet meg 6D és 7D BIM-modellt, hanem 6D modellként nevezi meg a megvalósulási állapotot magába foglaló üzemeltetéshez szükséges adatokkal ellátott modellt (ref.: NBS honlapja , wikipédia)
  • Klasszifikáció: “A klasszifikáció meghatározza azokat a csoportokat, szűrési feltéteket, melyek segítségével a BIM- modellből kinyerhető információ strukturált formában jelenhet meg.” Angol példák: Uniclass, Uniclass 2015 szerinti klasszifikáció
  • LOD: A modellelemek részletességi szintjét leíró fogalom (lényegében LOG + LOI). LOD 100, 200, 300, 350, 400, 500 szinteket különböztetünk meg
  • LOG: A modellelemek geometriai részletességi szintjét határozza meg
  • LOI: A modellelemek nem grafikus információ tartalmának mennyiségét és minőségét határozza meg
  • BEP: BIM Execution Plan, A tervező cég által készített végrehajtási terv, ami része a szerződésnek. “Meghatározza a teljesítés pontos részeit és ütemezését, megjelöli a teljesítéshez köthető felelősöket”
  • EIR: Employer’s Information Requirements, a megrendelő készíti az ajánlattételi időszakban. “Az EIR meghatározza, hogy a megrendelő mire akarja a projekt során a BIM-modellt használni, ehhez milyen modelleket szükséges elkészíteni az egyes fázisokban, meghatározva azok részletezettségi szintjét és a hozzájuk tartozó követelményeket.”
  • CDE: Common Data Environment (közös adatkörnyezet), egy megosztó tárhely, ahol a projekt résztvevői adatcserét végeznek. Ennek a szabályait előre difiniálni kell, hogy milyen módon kell feltölteni az információt. Példa a megosztó platformra: Viewpoint, Asite, Dropbox, Microsoft Sharepoint, Google Drive
  • Amiről nem ír a kézikönyv, de nemzetközileg használt fogalom:
    BIM Levels: ezek a szintek mutatják a BIM adaptálásának szintjét Angliában. Mivel a BIM bevezetése a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés folyamataiba különböző mértékben valósulhat meg egy-egy projektnél, így a BIM Levelek definiálásával egyértelmű a követelmény rendszer. Anglia jelenleg a BIM Level 2-t követeli meg.
  • BIM Level 2: A tervezés során létrejövő 3D modell központilag tárolt. Minden eleméhez egyértelműen van hozzárendelve a tulajdonosa és felelőse. A benne található információ standardizált (CDE használatával) és kiexportálható megosztásra az elterjedt fájlformátumokban.
  • BCF: BIM Collaboration Format  egy olyan fájlformátum, ami az IFC modelhez csatolt megjegyzéseket, képernyőfotókat is meg tudja jeleníteni, hogy megkönnyítse a kommunikációt a szakági tervezők között
A következő bejegyzés a BIM gyakorlatban elterjedt, különböző felhasználási módjaival fog foglalkozni példákkal szemléltetve.
Categories
3D Software

ArchiCAD 22 – new CineRender features / újítások a CineRenderben

What’s new?

CineRender of the upcoming ARCHICAD 22 version is based on Cinema 4D R19 render engine. Here are the new feature list you will find in AC 22:

  • New Tone mapping post-effect

Tone Mapping post-effect

ARCHICAD 22 official video about Tone Mapping:

  • Stereoscopic renderings, using a dedicated camera:

Spherical camera, producing 360-degree or dome-renderings
Stereoscopic spherical renderings (combination of the 2 cameras)

Stereo spherical panorama

You don’t have to enable Stereoscopy in the Render Settings (even if you want to render the Spherical camera stereoscopically). A spherical camera (360° view) has special stereoscopic settings.

Spherical scene example on Youtube:

ARCHICAD 22 official video about spherical camera:

  • Optimized performance, including speedups for Standard Renderer

Tovább az összefoglalóhoz magyarul: