Az előző bejegyzésben már írtam a BIM kézikönyvről, ami nem rég került publikálásra a Lechner Ödön Tudásközpont által.
Ez az összefoglaló pedig kiemeli a gyakorlatban már elterjedt BIM felhasználási módokat a kézikönyvre reflektálva, egy-egy példával szemléltetve.
- A TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA
A teljesség igénye nélkül felsorolom, hogy mik azok a tervezést segítő funkciók a BIM-ben, amivel rengeteg időt és energiát spórolhat a tervező- lépcsőszerkesztés az előírásoknak megfelelően a tervező szoftverben beállított kritériumok alapján
- akadálymentesítéshez speciális modellelemek megléte
- tűzvédelmi előírásoknak megfelelőség ellenőrzése
- TERVDOKUMENTÁCIÓ KINYERÉSE
Az engedélyezési tervdokumentációhoz szükséges tervlapok, valamint a kiviteli tervek nagyrésze és az anyagkiírások is származtathatóak a BIM modellből. Egy központi szerverre dolgozva, lehetőség van rá, hogy több résztvevő ugyanazon az egy terven dolgozzon párhuzamosan valamint az Open BIM-ben elterjedt IFC fájlformátummal a szakági tervezők számára megoldható az adatcsere. - TERVELLENŐRZÉS
Ha a tervdokumentáció nem 3D modell alapján készült, de a terv részleteiben modellezésre kerül a tervdokumentáció véglegesítése előtt, akkor ez a tervezési hibák feltárására igen hasznos lehet. - AKTUÁLIS ÁLLAPOT RÖGZÍTÉSE
Az építkezés során a különböző fázisok elkészültével az aktuális állapot felmérésre kerül. Például a gépészeti csövek elburkolását megelőző állapotról vagy a szerkezetkész állapotról készült modell később a megfelelő teljesítés igazolásául szolgálhat illetve a későbbi felújításokhoz és átépítésekhez is hasznos. - SZERKEZETI ANALÍZIS
Adatcsere lehetséges például az építészeti és tartószerkezetet készítő tervezők között, aminek az alapja például a Tekla és ArchiCAD-ből kiexportált IFC modell lehet. - TÉRBELI TERVEZÉSKOORDINÁCIÓ ÉS ÜTKÖZÉSVIZSGÁLAT
Gépészeti modell és a tartószerkezet valamint az építészeti modell összevetésekor ellenőrizhető bármilyen ütközés pl. a szerkezet és a csövek között. Hamar fény derül a hibákra, amik így még a tervező asztalon javításra kerülhetnek, megelőzve a költségesebb építéshelyszíni javítást. - ÜTEMTERVEZÉS (4D BIM)
ArchiCAD listák a kiválasztott elemek mennyiségeivel excel táblaként kiexportálhatóak. IFC alapon is átvihetjük a mennyiségeket egy Synchro Pro vagy VICO-hoz hasonló ütemező szoftverbe. - KÖLTSÉGBECSLÉS, KÖLTSÉGVETÉS (5D BIM)
Szintén a listázás, ami a költségvetés elkészítésében segíhet, mivel a költség az egyes modellelemekhez könnyen hozzárendelhető a BIM modellben. Más országokban már bevett gyakorlat, hogy a költségvetéskészítő program érti a BIM modellben használt klasszifikációs struktúrát. - HELYISÉGGAZDÁLKODÁS
Nem szükséges nagy részletességű BIM modell létrehozása. Az épület belső tereit reprezentáló zónákat tartalmazza. Alapja lehet a CAFM szoftverbeli BIM-modellnek. - ESZKÖZMENEDZSMENT
Szintén alapja lehet a CAFM szoftverbeli BIM-modellnek viszont ez már egy nagyobb részletességű, bútorozott BIM modellt igényel. - MEGVALÓSULÁSI ÁLLAPOT RÖGZÍTÉSE
Az elkészült épület geometriai felmérésén túl a szerkezet és eszközök tulajdonságait is tartalmazó modellelemek is szükségesek, azonban ezeknek az elvárt minimum LOD szintje még nem tisztázott. - SZABVÁNY MEGFELELŐSÉGI VIZSGÁLAT
Egy IFC modell ellenőrzése például a Solibri Model Checker szoftverrel automatikusan elvégezhető a beépített (nemzetközi szabványokon alapuló) kritériumok alapján, de saját magunk által beállított szabályrendszer alapján is. Ellenőrizhető például az akadálymentesítés feltételei adottak-e illetve a túzvédelmi előírésoknak megfelelő-e a tervezett épület.
Kiemelném ezt a fontos ábrát a könyv utolsó lapjáról, amely az időrendjét szemlélteti a különböző felhasználási módoknak: