Tag: BIM kezikonyv

Categories
3D Software

A BIM kézikönyv első kötetének összefoglalója II.

Az előző bejegyzésben már írtam a BIM kézikönyvről, ami nem rég került publikálásra a Lechner Ödön Tudásközpont által.

Ez az összefoglaló pedig kiemeli a gyakorlatban már elterjedt BIM felhasználási módokat a kézikönyvre reflektálva, egy-egy példával szemléltetve.

  • A TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA
    A teljesség igénye nélkül felsorolom, hogy mik azok a tervezést segítő funkciók a BIM-ben, amivel rengeteg időt és energiát spórolhat a tervező

    • lépcsőszerkesztés az előírásoknak megfelelően a tervező szoftverben beállított kritériumok alapján
    • akadálymentesítéshez speciális modellelemek megléte
    • tűzvédelmi előírásoknak megfelelőség ellenőrzése
  • TERVDOKUMENTÁCIÓ KINYERÉSE
    Az engedélyezési tervdokumentációhoz szükséges tervlapok, valamint a kiviteli tervek nagyrésze és az anyagkiírások is származtathatóak a BIM modellből. Egy központi szerverre dolgozva, lehetőség van rá, hogy több résztvevő ugyanazon az egy terven dolgozzon párhuzamosan valamint az Open BIM-ben elterjedt IFC fájlformátummal a szakági tervezők számára megoldható az adatcsere.
  • TERVELLENŐRZÉS
    Ha a tervdokumentáció nem 3D modell alapján készült, de a terv részleteiben modellezésre kerül a tervdokumentáció véglegesítése előtt, akkor ez a tervezési hibák feltárására igen hasznos lehet.
  • AKTUÁLIS ÁLLAPOT RÖGZÍTÉSE
    Az építkezés során a különböző fázisok elkészültével az aktuális állapot felmérésre kerül. Például a gépészeti csövek elburkolását megelőző állapotról vagy a szerkezetkész állapotról készült modell később a megfelelő teljesítés igazolásául szolgálhat illetve a későbbi felújításokhoz és átépítésekhez is hasznos.
  • SZERKEZETI ANALÍZIS
    Adatcsere lehetséges például az építészeti és tartószerkezetet készítő tervezők között, aminek az alapja például a Tekla és ArchiCAD-ből kiexportált IFC modell lehet.
  • TÉRBELI TERVEZÉSKOORDINÁCIÓ ÉS ÜTKÖZÉSVIZSGÁLAT
    Gépészeti modell és a tartószerkezet valamint az építészeti modell összevetésekor ellenőrizhető bármilyen ütközés pl. a szerkezet és a csövek között. Hamar fény derül a hibákra, amik így még a tervező asztalon javításra kerülhetnek, megelőzve a költségesebb építéshelyszíni javítást.
  • ÜTEMTERVEZÉS (4D BIM)
    ArchiCAD listák a kiválasztott elemek mennyiségeivel excel táblaként kiexportálhatóak. IFC alapon is átvihetjük a mennyiségeket egy Synchro Pro vagy VICO-hoz hasonló ütemező szoftverbe.
  • KÖLTSÉGBECSLÉS, KÖLTSÉGVETÉS (5D BIM)
    Szintén a listázás, ami a költségvetés elkészítésében segíhet, mivel a költség az egyes modellelemekhez könnyen hozzárendelhető a BIM modellben. Más országokban már bevett gyakorlat, hogy a költségvetéskészítő program érti a BIM modellben használt klasszifikációs struktúrát.
  • HELYISÉGGAZDÁLKODÁS
    Nem szükséges nagy részletességű BIM modell létrehozása. Az épület belső tereit reprezentáló zónákat tartalmazza. Alapja lehet a CAFM szoftverbeli BIM-modellnek.
  • ESZKÖZMENEDZSMENT
    Szintén alapja lehet a CAFM szoftverbeli BIM-modellnek viszont ez már egy nagyobb részletességű, bútorozott BIM modellt igényel.
  • MEGVALÓSULÁSI ÁLLAPOT RÖGZÍTÉSE
    Az elkészült épület geometriai felmérésén túl a szerkezet és eszközök tulajdonságait is tartalmazó modellelemek is szükségesek, azonban ezeknek az elvárt minimum LOD szintje még nem tisztázott.
  • SZABVÁNY MEGFELELŐSÉGI VIZSGÁLAT
    Egy IFC modell ellenőrzése például a Solibri Model Checker szoftverrel automatikusan elvégezhető a beépített (nemzetközi szabványokon alapuló) kritériumok alapján, de saját magunk által beállított szabályrendszer alapján is. Ellenőrizhető például az akadálymentesítés feltételei adottak-e illetve a túzvédelmi előírésoknak megfelelő-e a tervezett épület.

Kiemelném ezt a fontos ábrát a könyv utolsó lapjáról, amely az időrendjét szemlélteti a különböző felhasználási módoknak:

Categories
3D Software

A BIM kézikönyv első kötetének összefoglalója I.

A BIM  & software oldalon található az előzménye ennek a bejegyzésnek. Ezen az oldalon, a fogalmak felsorolásán túl szemléltető ábrák is találhatóak.

A Június 22-én, a Lechner Ödön Tudásközpont által megjelentetett BIM Kézikönyv jó alapot ad azoknak a szakmabelieknek és beruházóknak, akik éppen ismerkednek a BIM-mel (Building Information Management).

A kiadvány kötetei:

  1. Kötet: BEVEZETÉS AZ ÉPÜLETINFORMÁCIÓS MODELLEZÉSBE
  2. Kötet: ÉPÜLETINFORMÁCIÓS MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
  3. Kötet: MŰSZAKI LEÍRÁS A BIM-ALAPÚ ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSHEZ
  4. Kötet: BIM-SZABVÁNYOK

Az első kötetről:

A dokumentum célja

A Lechner BIM-kézikönyv első kötetének legfontosabb célja, hogy a BIM-alapú munkafolyamatokban használt fogalmakat egységesen definiálja, illetve közérthetően bemutassa, hogy milyen feladatokra, milyen keretek között lehet a BIM-alapú módszertant alkalmazni. Ez azért fontos, hogy az építőipari beruházások projektrésztvevői között kialakuljon egy egységes szakmai nyelvezet és reális igények, illetve reális vállalások mentén tudjanak a szereplők egymás között megállapodni a BIM-munkarészek tartalmát illetően.

Ezen túl az elérendő cél az, hogy a tervezőmérnökök kivétel nélkül képesek legyenek BIM-modellben tervezni, és a modell jelentse a tervdokumentáció alapját.

A BIM model alkalmazásával kapcsolatos célként megfogalmazható, hogy a jelenleg elterjedt módszer helyett, amikor egy-egy tervezési fázis lezárásakor alkalmazzák, inkább a tervezési folyamatba épülve, a referenciamodell-alapú tervezés eredményeként létrejövő koordinált részmodellek minőségellenőrzésére kellene használni.

A dokumentum tartalmára vonatkozó megjegyzések és összefoglaló

A fogalmak ismertetése hosszadalmas, viszont néhol kiemelik mi az amit a szaknyelvben esetlegesen tévesen használnak. Itt kiemelem azokat a fogalmakat amik megértése elengedhetetlen és a legtöbbet használt. (Itt nemzetközi szaknyelvet vettem alapul).

  • BIM :  „Building Information Modelling” & „Building Information Management” az utóbbit tömören fogalmazva : a BIM az épületek teljes életciklusa alatti folyamatok dokumentációját, résztvevők feladatait, résztvevők közötti együttműködési módokat és az ezekhez szükséges adatállományt jelenti
  • GUID: Globally Unique Identifier (globális egyedi azonosító) az IFC adarcseréhez
  • IFC – Industrial Foundation Classes, elterjedt fájlformátum, ami lehetővé teszi a modell megosztását a szakági tervezők között
  • OpenBIM: az OpenBIM-ben résztvevő szoftvergyártók általi különböző platformon készült tervek IFC formátumú adatcseréjét teszi lehetővé
  • 4D BIM-modell: 3D modell + időtényező
  • 5D BIM-modell: 3D modell + időtényező (munkanorma) + kötlség
  • 6D BIM-modell: 3D modell + energetikai és épületfizikai adatok
  • 7D BIM-modell: 3D modell + energetikai és épületfizikai adatok + épületüzemeltetéshez szükséges adatokMejegyzés: A britt NBS (British National Building Specification) nem különböztet meg 6D és 7D BIM-modellt, hanem 6D modellként nevezi meg a megvalósulási állapotot magába foglaló üzemeltetéshez szükséges adatokkal ellátott modellt (ref.: NBS honlapja , wikipédia)
  • Klasszifikáció: “A klasszifikáció meghatározza azokat a csoportokat, szűrési feltéteket, melyek segítségével a BIM- modellből kinyerhető információ strukturált formában jelenhet meg.” Angol példák: Uniclass, Uniclass 2015 szerinti klasszifikáció
  • LOD: A modellelemek részletességi szintjét leíró fogalom (lényegében LOG + LOI). LOD 100, 200, 300, 350, 400, 500 szinteket különböztetünk meg
  • LOG: A modellelemek geometriai részletességi szintjét határozza meg
  • LOI: A modellelemek nem grafikus információ tartalmának mennyiségét és minőségét határozza meg
  • BEP: BIM Execution Plan, A tervező cég által készített végrehajtási terv, ami része a szerződésnek. “Meghatározza a teljesítés pontos részeit és ütemezését, megjelöli a teljesítéshez köthető felelősöket”
  • EIR: Employer’s Information Requirements, a megrendelő készíti az ajánlattételi időszakban. “Az EIR meghatározza, hogy a megrendelő mire akarja a projekt során a BIM-modellt használni, ehhez milyen modelleket szükséges elkészíteni az egyes fázisokban, meghatározva azok részletezettségi szintjét és a hozzájuk tartozó követelményeket.”
  • CDE: Common Data Environment (közös adatkörnyezet), egy megosztó tárhely, ahol a projekt résztvevői adatcserét végeznek. Ennek a szabályait előre difiniálni kell, hogy milyen módon kell feltölteni az információt. Példa a megosztó platformra: Viewpoint, Asite, Dropbox, Microsoft Sharepoint, Google Drive
  • Amiről nem ír a kézikönyv, de nemzetközileg használt fogalom:
    BIM Levels: ezek a szintek mutatják a BIM adaptálásának szintjét Angliában. Mivel a BIM bevezetése a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés folyamataiba különböző mértékben valósulhat meg egy-egy projektnél, így a BIM Levelek definiálásával egyértelmű a követelmény rendszer. Anglia jelenleg a BIM Level 2-t követeli meg.
  • BIM Level 2: A tervezés során létrejövő 3D modell központilag tárolt. Minden eleméhez egyértelműen van hozzárendelve a tulajdonosa és felelőse. A benne található információ standardizált (CDE használatával) és kiexportálható megosztásra az elterjedt fájlformátumokban.
  • BCF: BIM Collaboration Format  egy olyan fájlformátum, ami az IFC modelhez csatolt megjegyzéseket, képernyőfotókat is meg tudja jeleníteni, hogy megkönnyítse a kommunikációt a szakági tervezők között
A következő bejegyzés a BIM gyakorlatban elterjedt, különböző felhasználási módjaival fog foglalkozni példákkal szemléltetve.