A BIM kézikönyv első kötetének összefoglalója I.

A BIM  & software oldalon található az előzménye ennek a bejegyzésnek. Ezen az oldalon, a fogalmak felsorolásán túl szemléltető ábrák is találhatóak.

A Június 22-én, a Lechner Ödön Tudásközpont által megjelentetett BIM Kézikönyv jó alapot ad azoknak a szakmabelieknek és beruházóknak, akik éppen ismerkednek a BIM-mel (Building Information Management).

A kiadvány kötetei:

  1. Kötet: BEVEZETÉS AZ ÉPÜLETINFORMÁCIÓS MODELLEZÉSBE
  2. Kötet: ÉPÜLETINFORMÁCIÓS MODELLEZÉS A GYAKORLATBAN
  3. Kötet: MŰSZAKI LEÍRÁS A BIM-ALAPÚ ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSHEZ
  4. Kötet: BIM-SZABVÁNYOK

Az első kötetről:

A dokumentum célja

A Lechner BIM-kézikönyv első kötetének legfontosabb célja, hogy a BIM-alapú munkafolyamatokban használt fogalmakat egységesen definiálja, illetve közérthetően bemutassa, hogy milyen feladatokra, milyen keretek között lehet a BIM-alapú módszertant alkalmazni. Ez azért fontos, hogy az építőipari beruházások projektrésztvevői között kialakuljon egy egységes szakmai nyelvezet és reális igények, illetve reális vállalások mentén tudjanak a szereplők egymás között megállapodni a BIM-munkarészek tartalmát illetően.

Ezen túl az elérendő cél az, hogy a tervezőmérnökök kivétel nélkül képesek legyenek BIM-modellben tervezni, és a modell jelentse a tervdokumentáció alapját.

A BIM model alkalmazásával kapcsolatos célként megfogalmazható, hogy a jelenleg elterjedt módszer helyett, amikor egy-egy tervezési fázis lezárásakor alkalmazzák, inkább a tervezési folyamatba épülve, a referenciamodell-alapú tervezés eredményeként létrejövő koordinált részmodellek minőségellenőrzésére kellene használni.

A dokumentum tartalmára vonatkozó megjegyzések és összefoglaló

A fogalmak ismertetése hosszadalmas, viszont néhol kiemelik mi az amit a szaknyelvben esetlegesen tévesen használnak. Itt kiemelem azokat a fogalmakat amik megértése elengedhetetlen és a legtöbbet használt. (Itt nemzetközi szaknyelvet vettem alapul).

  • BIM :  „Building Information Modelling” & „Building Information Management” az utóbbit tömören fogalmazva : a BIM az épületek teljes életciklusa alatti folyamatok dokumentációját, résztvevők feladatait, résztvevők közötti együttműködési módokat és az ezekhez szükséges adatállományt jelenti
  • GUID: Globally Unique Identifier (globális egyedi azonosító) az IFC adarcseréhez
  • IFC – Industrial Foundation Classes, elterjedt fájlformátum, ami lehetővé teszi a modell megosztását a szakági tervezők között
  • OpenBIM: az OpenBIM-ben résztvevő szoftvergyártók általi különböző platformon készült tervek IFC formátumú adatcseréjét teszi lehetővé
  • 4D BIM-modell: 3D modell + időtényező
  • 5D BIM-modell: 3D modell + időtényező (munkanorma) + kötlség
  • 6D BIM-modell: 3D modell + energetikai és épületfizikai adatok
  • 7D BIM-modell: 3D modell + energetikai és épületfizikai adatok + épületüzemeltetéshez szükséges adatokMejegyzés: A britt NBS (British National Building Specification) nem különböztet meg 6D és 7D BIM-modellt, hanem 6D modellként nevezi meg a megvalósulási állapotot magába foglaló üzemeltetéshez szükséges adatokkal ellátott modellt (ref.: NBS honlapja , wikipédia)
  • Klasszifikáció: “A klasszifikáció meghatározza azokat a csoportokat, szűrési feltéteket, melyek segítségével a BIM- modellből kinyerhető információ strukturált formában jelenhet meg.” Angol példák: Uniclass, Uniclass 2015 szerinti klasszifikáció
  • LOD: A modellelemek részletességi szintjét leíró fogalom (lényegében LOG + LOI). LOD 100, 200, 300, 350, 400, 500 szinteket különböztetünk meg
  • LOG: A modellelemek geometriai részletességi szintjét határozza meg
  • LOI: A modellelemek nem grafikus információ tartalmának mennyiségét és minőségét határozza meg
  • BEP: BIM Execution Plan, A tervező cég által készített végrehajtási terv, ami része a szerződésnek. “Meghatározza a teljesítés pontos részeit és ütemezését, megjelöli a teljesítéshez köthető felelősöket”
  • EIR: Employer’s Information Requirements, a megrendelő készíti az ajánlattételi időszakban. “Az EIR meghatározza, hogy a megrendelő mire akarja a projekt során a BIM-modellt használni, ehhez milyen modelleket szükséges elkészíteni az egyes fázisokban, meghatározva azok részletezettségi szintjét és a hozzájuk tartozó követelményeket.”
  • CDE: Common Data Environment (közös adatkörnyezet), egy megosztó tárhely, ahol a projekt résztvevői adatcserét végeznek. Ennek a szabályait előre difiniálni kell, hogy milyen módon kell feltölteni az információt. Példa a megosztó platformra: Viewpoint, Asite, Dropbox, Microsoft Sharepoint, Google Drive
  • Amiről nem ír a kézikönyv, de nemzetközileg használt fogalom:
    BIM Levels: ezek a szintek mutatják a BIM adaptálásának szintjét Angliában. Mivel a BIM bevezetése a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés folyamataiba különböző mértékben valósulhat meg egy-egy projektnél, így a BIM Levelek definiálásával egyértelmű a követelmény rendszer. Anglia jelenleg a BIM Level 2-t követeli meg.
  • BIM Level 2: A tervezés során létrejövő 3D modell központilag tárolt. Minden eleméhez egyértelműen van hozzárendelve a tulajdonosa és felelőse. A benne található információ standardizált (CDE használatával) és kiexportálható megosztásra az elterjedt fájlformátumokban.
  • BCF: BIM Collaboration Format  egy olyan fájlformátum, ami az IFC modelhez csatolt megjegyzéseket, képernyőfotókat is meg tudja jeleníteni, hogy megkönnyítse a kommunikációt a szakági tervezők között
A következő bejegyzés a BIM gyakorlatban elterjedt, különböző felhasználási módjaival fog foglalkozni példákkal szemléltetve.

One Reply to “A BIM kézikönyv első kötetének összefoglalója I.”

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.