BIM & SOFTWARE

Először 2009-ben találkoztam a BIM (Building Information Modeling) fogalommal. Ekkor kezdtem az ArchiCAD tudásomat elmélyíteni és ezáltal olyan nemzetközi BIM-ről szóló anyagokra is rátaláltam, amik akkoriban még csak elméleti szinten tárgyalták a BIM hasznosságát. Azóta is követem ezen a téren az eseményeket, mivel korán felismertem a BIM jelentősségét. Leginkább a tervezőszoftverben megjelenő újítások tekintetében vagyok napra kész a témában.Már számos nemzetközi példa bizonyítja a módszer hasznosságát. Jelentős különbség van a különböző országok között a BIM részletességi szintje és alkalmazása tekintetében. Például, Angliában és Amerikában már széles körben elterjedt a BIM, de Németországban még nem gyakori a modell alapű tervezés sem. A britt NBS felmérése szerint 2011-ben még csak a megkérdezettek 10%-a tudta elmondani, hogy adoptálta a BIM-et, a legfrissebb 2018-as felmérésük során már viszont 70%-a adoptálta a BIM-et a tervezés-kivitelezés résztvevői közül.Ez az oldal összefoglalóul szolgál az eddigi ismereteimről: a Magyarországon jelenleg elérhető BIM-mel kapcsolatos anyagok elemzésével és nemzetközi példákkal kiegészítve. A szoftver specifikus információ az ArchiCAD legfrissebb verziójához köthető, de egyéb szoftverek gyakorlati használatára is kitérek majd.

Alapfogalmak:

  • BIM :  „Building Information Modelling” & „Building Information Management” az utóbbit tömören fogalmazva : a BIM az épületek teljes életciklusa alatti folyamatok dokumentációját, résztvevők feladatait, résztvevők közötti együttműködési módokat és az ezekhez szükséges adatállományt jelenti. BIM segít az épület életciklusa alatt felmerülô költségek alacsonyan tartásában, a nem BIM szerint tervezett, épített és üzemeltetett állapothoz képest
  • GUID: Globally Unique Identifier (globális egyedi azonosító) az IFC adarcseréhez
  • IFC – Industrial Foundation Classes, elterjedt fájlformátum, ami lehetővé teszi a modell megosztását a szakági tervezők között.
    Itt található a Graphisoft IFC referencia dokumentumának jelenleg legfrissebb változata (AC 22).
    Itt pedig az ArchiCAD-del történő IFC adatcsere Graphisoft által javasolt módja
  • BCF: BIM Collaboration Format  egy olyan fájlformátum, ami az IFC modelhez csatolt megjegyzéseket, képernyőfotókat is meg tudja jeleníteni, hogy megkönnyítse a kommunikációt a szakági tervezők között
  • OpenBIM: az OpenBIM-ben résztvevő szoftvergyártók általi különböző platformon készült tervek IFC formátumú adatcseréjét teszi lehetővé
  • 4D BIM-modell: 3D modell + időtényező
  • 5D BIM-modell: 3D modell + időtényező (munkanorma) + költség
  • 6D BIM-modell: 3D modell + energetikai és épületfizikai adatok
  • 7D BIM-modell: 3D modell + energetikai és épületfizikai adatok + épületüzemeltetéshez szükséges adatokMejegyzés: A britt NBS (British National Building Specification) nem különböztet meg 6D és 7D BIM-modellt, hanem 6D modellként nevezi meg a megvalósulási állapotot magába foglaló üzemeltetéshez szükséges adatokkal ellátott modellt (ref.: NBS honlapja , wikipédia)
  • Klasszifikáció: “A klasszifikáció meghatározza azokat a csoportokat, szűrési feltéteket, melyek segítségével a BIM- modellből kinyerhető információ strukturált formában jelenhet meg.” Angol példák: Uniclass, Uniclass 2015 szerinti klasszifikáció
  • LOD: A modellelemek részletességi szintjét leíró fogalom (lényegében LOG + LOI). LOD 100, 200, 300, 350, 400, 500 szinteket különböztetünk meg
  • LOG: A modellelemek geometriai részletességi szintjét határozza meg
  • LOI: A modellelemek nem grafikus információ tartalmának mennyiségét és minőségét határozza meg
  • BEP: BIM Execution Plan, A tervező cég által készített végrehajtási terv, ami része a szerződésnek. “Meghatározza a teljesítés pontos részeit és ütemezését, megjelöli a teljesítéshez köthető felelősöket”
  • EIR: Employer’s Information Requirements, a megrendelő készíti az ajánlattételi időszakban. “Az EIR meghatározza, hogy a megrendelő mire akarja a projekt során a BIM-modellt használni, ehhez milyen modelleket szükséges elkészíteni az egyes fázisokban, meghatározva azok részletezettségi szintjét és a hozzájuk tartozó követelményeket.”
  • CDE: Common Data Environment (közös adatkörnyezet), egy megosztó tárhely, ahol a projekt résztvevői adatcserét végeznek. Ennek a szabályait előre difiniálni kell, hogy milyen módon kell feltölteni az információt. Példa a megosztó platformra: Viewpoint, Asite, Dropbox, Microsoft Sharepoint, Google Drive
  • Amiről nem ír a kézikönyv, de nemzetközileg használt fogalom:
    BIM Levels: ezek a szintek mutatják a BIM adaptálásának szintjét Angliában. Mivel a BIM bevezetése a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés folyamataiba különböző mértékben valósulhat meg egy-egy projektnél, így a BIM Levelek definiálásával egyértelmű a követelmény rendszer. Anglia jelenleg a BIM Level 2-t követeli meg az állami projektjeihez.

    Forrás / Image source: http://yurkycross.co.uk
  • BIM Level 2: A tervezés során létrejövő 3D modell központilag tárolt. Minden eleméhez egyértelműen van hozzárendelve a tulajdonosa és felelőse. A benne található információ standardizált (CDE használatával) és kiexportálható megosztásra az elterjedt fájlformátumokban.
  • COBie: Construction Operations Building Information Exchange, egy olyan táblázat (excel spreadsheet), ami az épület metaadatait strukturált formában tárolja, hogy megkönnyítse az épülettel kapcsolatos munkákat a megrendelő és üzemeltető számára az átadás utáni periódusban
  • MVD: Model View Definition or IFC View Definition, a buildingSMART International szervezet által vagy egyéb szervezet által kidolgozott ajánlás az IFC model tartalmára vonatkozóan. Különböző felhasználási módokra más-más MVD ajánlott. Ezek az ArchiCAD-be beépített sémák közül az IFC modell exportálása előtt a fordító export beállításainál lehet választani.
    ArchiCAD – Coordination View MVD – a legtöbbször használt MVD mód

     

    Bejegyzések a témában:

  • http://kallai.net/a-bim-kezikonyv-elso-kotetenek-osszefoglaloja-i/
  • http://kallai.net/a-bim-kezikonyv-elso-kotetenek-osszefoglaloja-ii/